Engedje meg, hogy elkalauzoljuk a Hungarikumok világába!
A "hungarikum" a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző egyediség, különlegesség és minőség. A Hungarikum védjegy, a magyar nemzeti színekkel a Szent Koronát formázza meg. A nemzeti színek (piros: erő; fehér: hűség; zöld: remény) és a Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye. A spirál, mint ősi magyar motívum, a teremtő erő és az örök fejlődésben levő ciklikus folytonosság szimbóluma. A Kárpátok vonulatát is felidéző dinamikus piros ív a medence jelenlegi államhatárokon túlterjedő magyar értékeinkre, a nemzeti összetartozásunkra utal.
kovászos kenyér, kovászos uborka, makói hagyma
Allergének: 1
málna, egri bikavér, szőregi rózsa, csabai kolbász
Allergének: 1, 3, 7, 12
Allergének: 9
szegedi fűszerpaprika, galuska, makói hagyma, uborka, tejföl
Stumpf Pincészet Nagy - Eged Grand Superior Bikavér 2018
Allergének: 1, 3, 7 12
vagy
juhtúrós szélesmetélt, makói hagyma, szegedi paprika, uborka tatár, egri bikavér
Stumpf Pincészet Nagy - Eged Grand Superior Bikavér 2018
Allergének: 1, 3, 7, 12
Allergének: 1, 3, 6, 7, 8
Zwack Unicum Riserva 4 cl
"Négyes fogat"
Pálinka, Törley pezsgő, magyar akácméz, alföldi kamillavirágzat
Allergének:
1. Glutén 2. Rákfélék 3. Tojás 4. Hal 5. Földimogyoró 6. Szója 7. Tej 8. Diófélék 9. Zeller 10. Mustár
11. Szezámmag 12. Kén-dioxid 13. Csillagfürt (lupin) 14. Puhatestűek
A gulyásleves eredete a 9. századra nyúlik vissza, amikor a magyarok a Kárpát-medencébe érkeztek. A pásztoroknak (gulyásoknak) az állattartással és a különféle fűszerekkel való fűszerezéssel sikerült egy tartalmas és ízletes ételt készíteniük, amely könnyen elkészíthető volt a nyílt tűzön is.
A szegedi paprika kultúráját és termesztését a 18. században kezdték el. Szeged környékén kiváló termőtalaj és kedvező éghajlati viszonyok találhatók, ami ideálissá teszi a paprikatermesztést. Szegeden kialakult egy olyan hagyomány, hogy a paprikát sajátos malomtechnológiával őrölik meg.
A csabai kolbász készítése hosszú évekre visszanyúló receptekre és különleges elkészítési módokra épül. A kolbász hagyományosan sertéshúsból, szalonnából készül. A kolbászkészítési folyamat része a különleges fűszerezés és a természetes füstölés, ami a jellegzetes ízt és aromát eredményezi.
A Dobostorta jellegzetes rétegekből áll, amelyek között különleges vajkrém található. A tortát egyedi megjelenése és íze is a tetejét borító karamellrétegnek és a csokoládébevonatnak köszönheti. A torta díszítése és a karamellréteg különleges "tükrözési" technikája is hozzájárul a Dobostorta egyediségéhez.
A bor nevéhez fűződik egy híres történet, mely szerint az egri vár ostroma alatt a magyar katonák bátran itták a vörösbort, és az ezt látó törökök azt hitték, hogy bikavérrel (bikavérrel hígított vérrel) erősítik magukat. Az Egri Bikavér készítésekor különböző vörös szőlőfajtákat használnak fel. A borászatok általában a hagyományosabb Kékfrankos, Kadarka, és más, helyi szőlőfajtákat alkalmazzák a keverékben.
A makói vöröshagyma a népi nemesítés magasiskolájának eredménye. Kifejlesztettek egy, csak erre a térségre jellemző technológiát, amely különleges értékké, sajátos magyar mezőgazdasági termékké tette a makói vöröshagymát. Előállításának egyik módja - a kétéves termesztési mód - a makói szárazéghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg.
A likőrt eredetileg gyógynövények és fűszerek keverékéből készítették, és azóta is az eredeti receptet használják. Az ital receptje és gyártási folyamata hosszú évszázadokra nyúlik vissza, és az Unicum a Zwack család vállalkozásának eredménye. Az ital egyedisége és a hagyományokhoz való hűsége teszi azt Hungarikummá. A likőr elkészítéséhez több mint 40 különböző gyógynövényt és fűszert használnak.
A pálinka erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon kell végezni. A pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Az „aqua vitae” Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a 14. századból ered, az „égett szesz” pedig a 16. századig gyógyszernek számított.
Törley József 1882. augusztus 1-jén, „Törley József és Társa” néven jegyeztette be vállalkozását a budapesti cégbíróságon. A Törley pezsgők története így majdnem másfél évszázadra nyúlik vissza. A világ számos országában is öregbítik a magyar termékek jó hírnevét a Törley pezsgők.
A Kárpát-medence egyedi klímájában élő hatalmas akácosok teszik különlegessé a magyar akácmézet. A magyar akácméz világos, lágy, kevésbé savas, akácvirág illatú méz. A csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjednek színárnyalatai. Magas cukortartalma miatt nem kristályosodik, évekig folyékony marad. Íze nem karakteres, emiatt fogyasztása a mézzel ismerkedők számára ajánlható.
Magyarországon a kamillát, mint gyógynövényt, először Méliusz Juhász Péter debreceni professzor említi meg 1578-ban Kolozsvárott kiadott Herbárium c. könyvében. A kamillát görcsoldó, epehajtó hatású növényként jellemzi. Hazánk egész területén vadon terem, jelentős termőállománya az alföldi szikes területeken van, tömegesen megtalálható a Tiszavidék szikes, vízállotta talaján, az úgynevezett szikfoltokon.
